Kinek mi a hobbija: vasútmodellezés vagy másokon való segítés

A hobbi egy kis kiszakadást jelent a mindennapi hajtásból a szürke hétköznapokból. Legyen az egy sport, egy kézműves tevékenység, egy olvasóklub, vagy akár egy csoportos kirándulás. Az egyik számomra legfurcsább hobbi a modellezés. Felnőtt emberek állítanak össze nagyon apró részekből egy modellt, pl. repülőt, vasutat vagy egy egész vasúti pályát sínekkel, vonatokkal, jelzőlámpákkal. De valójában mindegy, hogy mi a hobbi, a lényeg az, hogy kicsit kiszakítsa az embert a mindennapi gondjai-bajai fogságából, és egy kis örömet szerezzen számára, mely boldogsághormon-löket aztán továbbviszi a nehezebb hétköznapokon. A lelki egyensúly helyreáll, az idegek kisimulnak, és minden mehet tovább újult erővel, várva a következő kiszakadási lehetőség eljövetelét.

Azok az emberek, akik nem tudnak megfelelő hobbit találni, legyen az akár családi kikapcsolódás, családi tévézés, családi séták, csak a munkájuknak élnek, ahol egyre nagyobb teher, követelmény szakad rájuk, egyre nagyobbak az elvárások, ösztönösen keresenek valami felszabadító érzést, és gyakran ezt az alkoholban találják meg. Kis mennyiségben nyugtat, nagyobb mennyiségben altat. A problémák távolabbinak tűnnek ezáltal, viszont nagyon nagy a hozzászokás veszélye és sajnos, ahogy azt a statisztikák mutatják az esélye is. Az alkoholizmus népbetegség.

A Családi Felépülési Központ honlapján láttam egy interjút a központ létrehozójával. Ebben elmondja, hogy az alkoholizmus lelki okai sokrétűek, de gyakran a családból hozott minta tűnik meghatározónak. Az ő családjukban is apai ágról öröklődött ennek a viselkedésformának az átvétele, tudattalanul. A riporter kérdésére válaszolva arról is szó esik, hogy a nők ugyanannyira érintettek a függőséget illetően, őnáluk is megjelennek az alkoholizmus lelki okai, a férfiakéhoz hasonlóan. Hiszen ma már a nők is ugyanolyan kenyérkereső, családfenntartó, felelős szerepet tölthetnek be a társadalomban. Ott viszont még mindig jelen van a kettős mérce. A nők körében még jobban elítélik, ha valaki alkohollal próbálja megoldani a problémáit, és tekintsünk bármit is az alkoholizmus lelki okainak, őket jobban kirekesztik. Ezért esetükben tovább tart a titkolózási, beismerési fázis, ami súlyosabb következményekkel járhat, Az alkoholbetegség ugyanis egy krónikusan elhúzódó kórfolyamat, ami idővel egyre nagyobb kárt okoz a szervezetben. Minél előbb szabadul meg tőle valaki, annál nagyobb az esélye egy egészségesebb további életre.

Az alkoholizmusáról beszél a honlapjukon egy felépülő tapasztalati segítő, aki szégyenérzet nélkül vállalja alkoholizmusának történetét, majd abból való felépülését és állapotának megtartását. Jelenleg a központban dolgozik, ott találta meg azt az értelmet az életben, amiért érdemes józannak maradnia. Nála az alkoholizmus lelki oka a gyerekkorra vezethető vissza, édesapja alkoholbetegségét látva azt gondolta, vele ez biztos nem fog megtörténni, ez undorító. De mivel úgy érezte, senki nem dicséri, senki nem foglalkozik azzal, hogy jó tanuló, a jól tanuló kislányból lázadóba ment át, cigarettázni, majd iszogatni kezdett. Ekkor még nem okozott számára problémát az időnkénti italozás, de a későbbiekben már felnőttként és feleségként sorra hagyta ott vagy veszítette el az állásait, mert újra és újra belekerült abba a körbe, hogy a lerészegedés örömöt okozott számára. Attól függetlenül, hogy bármilyen súlyosabb lelki problémával kellett volna szembesülnie.

A legnagyobb problémát az italozása jelentette saját maga számára, mert józan pillanataiban bizony ő is érezte, hogy ez már sok. Naivan azt gondolta, hogy vállaljanak gyereket, mert az majd megoldja a helyzetet. Pszichiáter és gyógyszerek segítségével sikerült tisztának maradnia, megszületett a vágyott kislánya, de sajnos egy idő után csak kísértésbe esett. Egy korty, két korty, majd filmszakadás. A fő motivációt végül a családjától való elválás félelme adta. Segítőcsoportba kezdett járni, a gyógyszerek helyett a mentális, kognitív felépülési utat választotta, és milyen jól tette.

Ma tapasztalati segítőként vesz részt a Családi Felépülési Központ munkájában. A központba érkezők élete hasonló vonásokkal tarkított, mint az övé, hasznos, életszerű tanácsokkal tudja őket ellátni beszélgetéseik során, és ami nagyon fontos nem ítéli el őket, hiszen saját bőrén tapasztalta, hogy az alkoholizmus lelki okai gyakran apróságok, és mondvacsinált okok az alkoholfüggőség magyarázatára. A probléma maga az egyén és attól való félelme, hogy megbélyegzik, ezért nem mer segítséget kérni. Mindenkit biztat arra, hogy igenis van kiút, aki magáért nem tesz semmit, azon nem is lehet segíteni. Családi összefogással, és a központ munkatársainak segítségével viszont fel lehet épülni, és meg lehet élni a mindennapok örömét teljesen józan állapotban is.